Doktori program jelentkezés

2017. március 16 - április 21.

 

Ingyen letölthető, új kiadványok

Ildikó Horváth (ed.)

The Modern Translator and Interpreter 

Seresi Márta

Távtolmácsolás és távoktatás a tolmácsképzésben 

Horváth Ildikó

Bevezetés a tolmácsolás pszichológiájába

Horváth Ildikó (szerk.)

A modern fordító és tolmács

  

Rendezvények

 FT 21 előadássorozat - 2017 tavasz

2017.04.27. 16.45-től Dr. Élthes Ágnes előadása

 Új képzésformák - TÁVOKTATÁSBAN!

SZAKFORDÍTÓ ÉS TERMINOLÓGUS (gazdasági és jogi)

TÁRSADALOMTUDOMÁNYI ÉS GAZDASÁGI SZAKFORDÍTÓ

 

  Országos vizsgák

Jelentkezési határidő: 2017. március 31.

A beérkezés számít, nem a postai feladás!!!

Jelentkezési lapok az Országos vizsgák menüpontban, az egyes vizsgák leírásánál.

 

A 2017. tavaszi szakfordítói vizsga időpontja:

A szakfordítói vizsga első napja

2017. április 24-én

14.00-14.30 regisztráció

14.30-17.30 írásbeli vizsga

A szakfordítói vizsga második napja

2017. április 25-én

8.30-9.00 regisztráció

          9.00-13.00 írásbeli vizsga

 

Szakfordító-lektori vizsga:

2017. április 25-én

8.30-9.00 regisztráció

 9.00-13.00 írásbeli vizsga

A vizsgák helyszíne:  

1088 Budapest, Múzeum krt. 4.

Gólyavár, Mária Terézia terem

 

Tolmács/ szaktolmács/ konferenciatolmács vizsga:

Az írásbeli vizsga időpontja:

 2017. április 26-án

9.00-9.30 regisztráció, 

 9.30-11.30 írásbeli vizsga

 

A vizsgák helyszíne:

 1088 Budapest, Múzeum krt. 4.

 Gólyavár, Mária Terézia terem

 

Vizsgafelkészítő

2017. április 3., 7. és 11, részletek itt

                                                                                    

 Új nyelvkombináció

 a fordító és tolmács mesterszakon:

 magyar (A) - kínai (B) - angol (C)

 magyar (A) - angol (B) - kínai (C)

 További információ itt.  

Szent Jeromos Alapítvány, a magyar fordító- és tolmácsképzés támogatásáért          

FELHÍVÁS

1%

Kérjük a Fordító- és Tolmácsképző Tanszék hallgatóit, öregdiákjait, tanárait és mindenkit, akit érdekel a fordítás és tolmácsolás ügye, hogy jövedelemadójuk 1%-ával támogassák Alapítványunk célkitűzéseit.

Ehhez a személyijövedelemadó-csomagban található rendelkező nyilatkozaton a Szent Jeromos Alapítvány adószámát kell feltüntetni:

18166143-1-42

Ezúton mondunk köszönetet mindazoknak, akik 2016-ban alapítványunkat jövedelemadójuk 1%-ával támogatták/támogatják. A felajánlott összeget a fordítóképzésben részt vevő hallgatók támogatására és a „Fordítástudomány” c. folyóirat kiadására fordítottuk.

Szent Jeromos Alapítvány

 

Tájékoztató a felvételi vizsgáról fordító és tolmács mesterszakra

A fordító- és tolmácsképzés a megcélzott szakmák speciális jellegéből adódóan eltér a megszokott egyetemi képzések legtöbbjétől, és a felvételi vizsga feladatai is furcsának tűnhetnek. A vizsgán ugyanis nem kizárólag a nyelvtanulásban megszokott, a nyelvtudás szintjét vizsgáló feladatok szerepelnek, hanem a nyelvi közvetítői készségek mérése is fontos szempont. Nem csak az lényeges tehát, hogy a jelölt megbízható nyelvtudással rendelkezzen minden jövőbeli munkanyelvén, beleértve az anyanyelvét is, hanem arra is képesnek kell lennie, hogy az egyik munkanyelvén megértett gondolatokat a másik munkanyelvén a formától elszakadva, értelemközpontúan visszaadja. Ebben a tájékoztatóban a vizsgával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre kaphatnak választ: milyen részekből áll a vizsga, mi a célja, mire érdemes a vizsga során odafigyelni, és hogyan érdemes az írásbeli és szóbeli részeire felkészülni.

1. AZ ÍRÁSBELI VIZSGA

Az írásbeli vizsga két részből áll: rezümé készítése C nyelvről A nyelvre, valamint fordítás A nyelvről B nyelvre.

Alapfogalmak:

Ha nyelvi közvetítésről van szó, az A nyelv a legbiztosabban beszélt nyelvnek, legtöbbször az anyanyelvnek felel meg. A B nyelv az aktív idegen nyelv, amelyről a nyelvi közvetítő képes A nyelvére dolgozni, valamint A nyelvéről B nyelvére is fordít, vagy tolmácsol. A C nyelv passzív: a tökéletes értés itt is feltétel, de ezt a nyelvet csak forrásnyelvként használja a fordító vagy tolmács.

Az írásbeli vizsga célja annak megállapítása, hogy a jelölt rendelkezik-e azzal a nyelvtudással és alkalmassággal, amely a nyelvi közvetítői feladatok betöltéséhez elengedhetetlen, és képes-e egy szöveg logikai szerkezetét (főbb pontjait és azok összefüggéseit) felismerni, és azt más nyelven logikusan összefoglalni.

1.1. Rezümé írása C nyelvről A nyelvre

A rezümé, vagyis összefoglaló megírásával a jelölt lényeglátásáról és elemzőképességéről tesz tanúbizonyságot.A feladat sikeres teljesítéséhez fel kell ismernie az idegen nyelvű szöveg lényegi pontjait és az azok között fennálló logikai összefüggéseket, és ezek alapján kell a szöveget a feladatban meghatározott terjedelemben A nyelvén visszaadnia. Fontos, hogy a rezümé ne lépje túl az utasításban megadott hosszat (de ne is legyen lényegesen rövidebb annál), koncentráljon a lényegi gondolatokra. Nincs szükség minden egyes szó és kifejezés szó szerinti szerepeltetésére: a gondolatmenetet és az azt alátámasztó adatokat kell visszaadni úgy, hogy az eredmény egy önmagában is élvezhető és követhető A nyelvi szöveg legyen. Az A nyelv esetében kifejezetten fontos a szép, egyértelmű fogalmazás, a megfelelő stílus alkalmazása és a kifogástalan helyesírás. A rezümé nyelvezete szakadjon el a forrásnyelv szerkezeteitől, és feleljen meg mindenben a célnyelv normáinak, szokásainak (vagyis kerülni kell mindenfajta „szó szerinti” és „tükörfordítást”).

Tipp:

Kétely esetén érdemes elgondolkodni azon, vajon egy anyanyelvi beszélő hogyan fogalmazná meg az adott gondolatot egy spontán beszélgetés során!

1.2 Fordítás A nyelvről B nyelvre

A fordítás eredménye is legyen önmagában élvezhető, követhető és logikus. Szakadjon el az eredeti szöveg szerkezeteitől és feleljen meg a B nyelv normáinak. A fordítási feladat célja nem a szavak fordítása, hanem az eredeti szöveg gondolatainak, összefüggéseinek hiánytalan visszaadása. Fontos, hogy a jelölt a B nyelvén is érthetően, világosan fogalmazzon, ne kövessen el az érthetőséget befolyásoló nyelvi hibákat, és a stílusa is feleljen meg az eredeti szöveg stílusának. A helyesírás a B nyelv esetében is legyen magabiztos.

Mind a fordításra, mind a rezümére igaz, hogy megírása közben a jelöltnek támaszkodnia kell általános műveltségére, tájékozottságára és józan ítélőképességére. Ezek birtokában ugyanis számos félreértés, félreértelmezés és hibás fordítás elkerülhető. Az értékelés során a legsúlyosabb hibának a félrefordítás, az értelmetlen szó szerinti fordítás, illetve az ok-okozati összefüggések eltorzítása és a hozzáfűzés számítanak. Ugyanígy kerülni kell a durva nyelvtani hibákat, a súlyos helyesírási és központozási hibákat, valamint a műveletlen, iskolázatlan nyelvhasználatot. A feltűnően hiányos szókincs szintén a súlyos hibák közé tartozik. Hiba, de kisebb súlyú a helytelen szóhasználat, a nem értelemzavaró nyelvtani hiba, valamint a mondat értelmét nem zavaró helyesírási vagy központozási hiba.

Hogyan készüljünk a feladatra?

A feladatok otthoni gyakorlásához választhatunk szövegeket a színvonalas írott sajtóból. Ha idegen nyelvű szöveget keresünk, ügyeljünk, hogy ne fordítás legyen, hanem anyanyelvi beszélő írása.

2. A SZÓBELI VIZSGA

A szóbeli vizsga négy részből áll: motivációs és általános ismeretek – beszélgetés (B nyelven), szóban ismertetett B nyelvű szöveg összefoglalása A nyelven, szóban ismertetett A nyelvű szöveg összefoglalása B nyelven és szóban ismertetett C nyelvű szöveg összefoglalása A nyelven. A B és a C nyelvi vizsgák két külön vizsgabizottság előtt zajlanak.

2.1. Beszélgetés idegen nyelven

A vizsga idegen nyelvű beszélgetéssel kezdődik, a jelölt aktív (B) nyelvén. Ennek célja a vizsga bevezetése, a beszélgetés elindítása, de jóval több is ennél: a beszélgetés során a bizottság azt is figyeli, mennyire szívesen és sikeresen kommunikál a vizsgázó:tart-e szemkontaktust; amennyire egy vizsgahelyzetben lehetséges, élvezi-e, ha idegen nyelven beszélhet; vagy éppen szorongást kelt benne a helyzet, és igyekszik minél inkább magába zárkózni.

A beszélgetés témáját a vizsgázó munkanyelveiben érintett országok aktualitásai adják. Fontos, hogy a jelölt tájékozott legyen az országait érintő legfontosabb politikai, kulturális, gazdasági kérdésekben, legyen tisztában az országok politikai rendszerével, a legfontosabb pártok, közszereplők nevével, és képes legyen elmondani, milyen hírek, események foglalkoztatják leginkább az adott nyelvterületeken a közvéleményt. Ehhez elengedhetetlen, hogy a jelölt már hónapokkal a vizsga előtt napi szinten kövesse figyelemmel a híreket: olvasson napilapokat, nézzen híradót, tájékozódjon az interneten. Az országismereti felkészüléshez a tájékoztatónk végén külön segítséget is adunk.

A tolmács és fordító naponta találkozik ilyen jellegű országismereti kihívásokkal, és ha nem tájékozott, hiányzik az általános műveltsége, nem tudja munkáját megfelelően ellátni. Nem jelent mentséget, hogy „nem érdekli a politika”, vagy „nem ért a gazdasághoz”: a feladata az, hogy az érdeklődési körén túlmutató témákban is maradéktalanul ügyfelei rendelkezésére tudjon állni. Amennyiben nem vállalja az ezzel járó munkát, tájékozódást, érdemes átgondolnia, megfelelő pályát választott-e.

A beszélgetés célja nem kívülről megtanult adatok kikérdezése, hanem egy kötetlen, lendületes párbeszéd kialakítása, amelyhez az országismereti adatok csak kiindulópontot adnak. A cél az, hogy a vizsgázó képes legyen saját véleményét, gondolatait megfogalmazni, mások véleményére reagálni.

Hogyan készüljünk a feladatra?

Érdemes a felkészülés során a tudatos olvasás és hallgatás módszerét alkalmazni. Ha elolvastunk egy cikket vagy megnéztük, meghallgattuk a híradót, ne csak az ismeretlen szavaknak, kifejezéseknek nézzünk utána, hanem arra is figyeljünk, hogy az egyes aktuális témákkal kapcsolatban milyen kulcsszavak vagy éppen divatszavak (főnevek, igék, melléknevek) térnek vissza, és igyekezzünk ezeket megjegyezni. Azt is tudatosan figyeljük, hogy ezek a szavak hogyan illeszkednek a mondatokba: milyen vonzataik vannak, vagy éppen jellemzően milyen igével, melléknévvel stb. használják őket. Ha a magyar aktualitások a külföldi sajtóban is megjelennek, figyeljük meg, milyen módon fogalmazzák meg a számunkra „hungarikumnak” tűnő fogalmakat, társadalmi jelenségeket stb.

A beszélgetési feladat otthon is gyakorolható „monologizálással”: ha nincs beszélgetőpartnerünk, képzeljük el, hogy hallgatóságnak mesélünk egy minket foglalkoztató aktualitásról, jelenségről. Nyugodtan fogalmazzuk bele saját véleményünket is. Egy-egy ilyen monológ rávilágít, mennyire vagyunk képesek hosszabban beszélni idegen nyelvünkön anélkül, hogy a szavakat keresgélnénk, vagy kiesnénk a stílusból, így a vizsgáig még lesz időnk a hiányosságokat pótolni.

2.2. Szóban ismertetett szöveg szóbeli összefoglalása

A szóbeli vizsga másik részét a tolmácsolást bevezető gyakorlat, vagyis egy szóban ismertetett szöveg szóbeli összefoglalása adja. Az eredeti szöveg 2–3 perc hosszúságú, ezt kell – ennél nem hosszadalmasabban és jegyzetelés nélkül – egy másik nyelven összefoglalni. Akárcsak a rezümé elkészítésekor, ennél a feladatnál is a lényegi pontok felismerése és ezek logikus visszaadása a cél. Mivel jegyzetelni nem lehet, nem érdemes arra törekedni, hogy minden egyes számadat, dátum, tulajdonnév stb. szerepeljen a „tolmácsolt” verzióban. Az elsődleges, hogy az eredeti gondolatmenet jelenjen meg hűen, világosan és érthetően: az ezt alátámasztó adatok esetében elég a nagyságrendjüket, csökkenő-növekvő tendenciájukat felidézni. A feladat ahhoz hasonlítható, mintha tanárunknak egy nemrég olvasott cikkről számolnánk be: a helyzet formális, ezért igyekszünk szépen, logikusan és érthetően fogalmazni, de a pontos számadatokat már nem biztos, hogy fel tudjuk idézni. Célunk egy ilyen helyzetben nem az, hogy a cikket szóról-szóra reprodukáljuk tanárunk számára, hanem hogy a lényegét, a mondanivalóját mondjuk el, hogy tanárunk értse, miért is kezdtünk bele a mesélésbe, miért volt érdekes számunkra a cikk.

Fontos, hogy a „tolmácsolásban” ne legyen önellentmondás: az elhangzottak ne mondjanak egymásnak ellent. Ne legyen ellentmondás az eredeti beszédben elhangzottakkal szemben sem, és ne szerepeljen benne olyasmi, amit az előadó nem mondott: a beszédet ne egészítsük ki saját ismereteinkkel. A tolmácsolás legyen rövidebb az eredetinél, stílusában azzal megegyező, a mondatok jól megformáltak, nyelvtanilag helyesek, idegen nyelv esetén világosan érthetőek.

Mivel a tolmácsolandó szövegek témáját általában az elmúlt hónapok aktualitásai adják, megértésüket segíti, ha a jelölt tájékozott az országismereti beszélgetésnél már említett témákban.

Természetesen a bizottság nem vár el professzionális tolmácsolást: ehelyett az alapvető nyelvi közvetítői készségek meglétét teszteli. A jelölt tehát szeressen, akarjon és tudjon kommunikálni, legyen képes egy adott szöveg vagy beszédrészlet összefüggéseinek megértésére és visszaadására, és mindezek során képes legyen általános műveltségére és tájékozottságára támaszkodni.

Hogyan készüljünk a feladatra?

Ezt a feladatot otthon is lehet gyakorolni egy-egy újságcikk vagy rövid, ismeretterjesztő rádióműsor, néhány perces tévéműsorblokk (vagy híradórészlet) szóbeli összefoglalásával. Válasszunk 2–3 perces „alapanyagokat”, amelyek önmagukban is koherens történetet alkotnak, és amelyekben nincs párbeszéd. A leghasznosabb, ha érvelő szöveget, műsort stb. sikerül találnunk. A részletgazdag leírások alkalmasak legkevésbé a gyakorlás céljára. Ha felvesszük a produkciónkat diktafonnal/mobiltelefonnal, vagy megkérünk valakit, hogy hallgasson meg, kiderül, folyamatos, koherens és logikus volt-e a teljesítményünk.

A szóbeli vizsga során, akárcsak minden hasonló helyzetben, ajánlott a professzionális megjelenés és viselkedés. A jelölt érkezzen meg fél órával a vizsga időpontja előtt, visszafogott öltözékben, és kerülje a rágógumit, a szembe lógó hajviseletet, a bekapcsolva hagyott mobiltelefont és a csilingelő ékszereket, vagyis mindent, ami zavarhatja a kommunikációt.

Végül egy utolsó megfontolandó szempont: a fordító- és tolmácsképzés kifejezetten gyakorlatorientált. Ez azt jelenti, hogy hallgatóink rendszeresen kapnak otthon elvégzendő feladatokat, és az órákon is kifejezetten aktív részvételre van szükség. Így a képzésre fordított idő és energia megfelel egy 8 órás munkahely munkaigényének, de akár meg is haladhatja azt. Kérjük, ezt vegyék figyelembe a jelentkezés előtt.

Minden jelentkezőnek sok sikert kívánunk!

Az alábbiakban pedig felsorolunk néhány hasznos fogalmat és forrást, amelyek alapján megkezdhetik az országismereti felkészülésüket. A listák nem teljes körűek, inkább kiindulópontot adnak: segítségükkel a jelölt felmérheti, mely területeken lenne érdemes fejleszteni a tudását.

 

Magyar nyelvterület:

 

  • A magyar államszervezet vázlatos ismerete (hatalmi szintek)
  • Gazdasági aktualitások, fontos gazdasági szereplők (szervezetek, cégek, személyek)
  • Magyarország kulturális élete (írók, költők, zene, sport)
  • Politikai aktualitások
  • A legnépszerűbb aktuális kishírek
  • A legismertebb sajtóorgánumok
  • Magyarország XX. századi történelmének vázlatos ismerete
  • Magyarország tájegységei, nagy városai, határon túli tájegységek és nagy városok neve idegen nyelven
  • A magyar nyelv helyes használatát segítő kézikönyvek, honlapok

 

Francia nyelvterület:

 

  • A francia államszervezet vázlatos ismerete (hatalmi szintek)
  • Gazdasági aktualitások, fontos gazdasági szereplők (szervezetek, pl. szakszervezetek, cégek, személyek)
  • Politikai aktualitások, pártok
  • A legnépszerűbb aktuális kishírek
  • A legismertebb sajtóorgánumok
  • Franciaország XX. századi történelmének vázlatos ismerete
  • Alapvető ismeretek Belgiumról, Luxemburgról, Svájcról és Kanadáról
  • A francia nyelv helyes használatát segítő kézikönyvek, honlapok
    • Fő sajtóorgánumok:
  • Le Figaro (lefigaro.fr)
  • Le Monde (lemonde.fr)
  • Libération (liberation.fr)
  • TV 5 Monde (tv5.org)
  • France 24 (france24.com)
  • rádiók (radiofrance.fr)

 

Angol nyelvterület:

UK:

 

  • Mi a különbség Nagy-Britannia és az Egyesült Királyság között; részeik; államforma
  • A főbb politikai pártok; kormányzó párt(ok), ki a miniszterelnök; melyik párt tagja, ki Mark Carney stb.
  • Az uralkodó és a királyi család: ki a királynő férje, ki a trónörökös stb.
  • A törvényhozás struktúrája (House of Commons, House of Lords)
  • Skócia: mi a devolution (independence és devolution közötti különbség), népszavazás
  • Főbb napilapok
  • Tipikus angol(szász) sportok
  • Ünnepek (Boxing Day, a királynő születésnapja, trooping the colour stb.)
  • Nemzeti szimbólumok (pl. három oroszlán), pubok
  • Aktualitások
  • Magyarok helyzete Angliában
  • A Commonwealth
  • Fontos forgalmak: semi-detached, hedges, stb.

 

USA: 

 

  • Ki az USA 1. sz. vezetője, hogy hívják, melyik párt tagja; az amerikai politikai pártok
  • Mi a Boston Tea Party avagy Bostoni teadélután
  • A törvényhozás struktúrája (House of Representatives, Senate; melyik hány fős – az elvet kell tudni); az államok száma
  • Aktualitások

 

Kanada:

 

  • A hivatalos nyelvek

 

Ausztrália, Új-Zéland:

 

  • Hogyan népesült be Ausztrália
  • Egyéb alapinformációk

 

Online televíziós hírforrás: BBC, CNN, Sky News

 

  • BBC News az interneten
  • The Economist
  • Guardian International

 

Német nyelvterület:

 

  • Németország és Ausztria közigazgatása és politikai berendezkedése, hasonlóságok és különbségek Magyarországhoz képest (államforma, közigazgatási felosztás, pártok, politikai tisztségek stb.)
  • Ki a jelenlegi német államfő? Melyik funkció felel meg a magyar miniszterelnöki posztnak Németországban: "Bundespräsident" vagy "Bundeskanzler"?
  • Németország, Ausztria és Svájc földrajzának fontosabb elemei (tájegységek, vizek, hegyvonulatok stb.)
  • Németország, Ausztria és Svájc történelmének mérföldkövei
  • Németország, Ausztria és Svájc gazdasági életének kiemelkedő szereplői (szervezetek, személyek, vállalatok, stb.)
  • Németország, Ausztria és Svájc kulturális élete egykor és most (kiemelkedő írók, költők, képzőművészek, zenészek, sportolók, szervezetek stb.)
  • Mindenkori aktuális, kiemelkedő események Németországban, Ausztriában és Svájcban (választások, társadalmi kérdések és viták, katasztrófák stb.

Internetes források:

  • tagesschau.de
  • dw.de
  • deutschlandradio.de
  • spiegel.tv
  • tatsachen-ueber-deutschland.de
  • spiegel.de/reise/aktuell/weltkarte-des-laenderlexikons-a-687006.html
  • orf.at
  • tvthek.orf.at
  • statistik.at/web_de/services/oesterreich_zahlen_daten_fakten/
  • swissworld.org/de
  • német napi- és hetilapok és internetes kiadásaik: spiegel.de, zeit.de, faz.net, sueddeutsche.de, welt.de, taz.de stb.
  • osztrák napi- és hetilapok és internetes kiadásaik: diepresse.com, derstandard.at


Nyelvterülettől függetlenül:

 

  • Az Európai Unió történetének mérföldkövei, az EU szervei, működésének alapelvei stb.
  • Egyéb kiemelkedő nemzetközi szervezetek legfontosabb ismérvei (ENSZ, NATO, UNESCO, UNICEF, Világbank, Nemzetközi Valutaalap stb.)

 

Submit to DiggSubmit to FacebookSubmit to Google PlusSubmit to TwitterSubmit to LinkedIn